NEM AKAR KIKÖLTÖZNI AZ ALBÉRLŐ - MIT TEGYEK? KISOKOS TULAJDONOSOKNAK
Ki lehet-e rakni az albérlőt? Mit mond erről a törvény?
Érdemes először is jogi szempontból megvizsgálni az ügyet, hiszen ez egy mindenki számára tiszta, elfogadható módja a békés megoldásnak.
Alapvetően elmondhatjuk, hogy sok jog illeti meg a bérlőt, viszont a tulajdonosokat sem kell félteni.
Szerződés, szerződés, szerződés
Először is elengedhetetlen, hogy legyen egy két tanús szerződésetek, közjegyző által hitelesítve. Sok esetben már a szerződés maga is tisztázza az ilyen kérdéses helyzeteket. Létezik egy ún. Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és egy 1993. évi LXXVIII. törvény.
Ez tartalmazza, hogy a lakást bérbe adni - jogszerűen - csak szerződéssel lehet. Sok esetben egyébként nem írnak hivatalos dokumentumot, hogy elkerüljék a plusz adót, viszont az ilyen kérdéses helyzetekben sajnos igencsak pórul jár, aki erre játszik.
Persze a nagy kérdés, hogy hivatalosan mikor is lehet érvényesíteni a tulajdonos jogait?
A legjellemzőbb esetek a következők:
Nézzük is meg az első esetet!
1. Ha nem fizet bérleti díjat és/vagy rezsit az albérlő
Elég kellemetlen a helyzet, főleg ha nincs közjegyző által hitelesített szerződés. Ennek hiányában ugyanis tulajdonosként kvázi kénytelen vagy tűrni (vagy pedig más eszközökhöz folyamodni), hogy behajtasd a tartozást.
Érdemes szerződésben, közjegyző előtt rögzíteni (ez nagyon fontos) egy ún. kiköltözési nyilatkozatot.
Ezzel a záradékkal ugyanis jogi eljárás nélkül, legálisan is kilakoltathatod az albérlőt, ha nem fizet időben, vagy rezsitartozása van. Előbb azonban mindenképp érdemes írásban is felszólítani a bérlőt, és haladékot adni neki - például 12 napos türelmi időt.
2. Amortizáció
Előfordulhat, hogy az albérlő megrongálja az ingatlant vagy a berendezést. Itt érdemes megemlíteni, hogy rongálásnak minősül az is, ha valaki a tulajdonos hozzájárulása nélkül átalakít, bont, fúr-farag, netán átrendezi a kertet.
Ha ilyen előfordul, akkor érdemes a kaució összegét felhasználni a javításokra, hogy visszaállítsátok az eredeti állapotot.
A vitás pont pedig általában épp ez; tehát hogy mi volt az eredeti állapot. Épp ezért tanácsos fényképeket készíteni róla, illetve a szerződésben, írásban is rögzíteni, hogy mi milyen állapotban kerül átadásra.
3. Kizárás
Kicsit extrém eset, de előfordulhat, hogy a bérlő zárat cserél, és kizárja a tulajdonost a saját ingatlanából. Ez szerződésszegésnek minősül, hiszen megakadályozhatja hogy mi, a tulajdonosok bemenjünk a saját ingatlanunkba.
Érdemes békülékenynek lenni, és levelet hagyni a postaládában azzal, hogy legyen szíves magyarázatot adni mindenre X időn belül - ha pedig ennek nem tesz eleget, jogi útra terelni a dolgot.
A joggal való "fenyegetőzés" (ami valójában nem fenyegetőzés - legalábbis a tulajdonos szempontjából) általában elhozza a várva várt békülést, és a felek meg tudják beszélni a kérdéses dolgokat.
Most, hogy megnéztük hogyan lehet törvényszerűen elköltöztetni az albérlőt, nézzünk meg más - törvényes - eszközöket is.
A “másik út”
1. Közművek kikapcsoltatása
Fontos, hogy a közművek ne kerüljenek át az albérlő nevére akkor sem, ha kiveszik a lakást. Így ugyanis folyamatosan le tudod csekkolni, hogy ki lettek-e fizetve a közművek, és - ha a te neveden van a villany-, a víz-, és a gáz, akkor lehetőséged van kikapcsoltatni ezeket.
Először érdemes felszólítani a bérlőt, akár szóban, akár írásban, ha pedig ez nem vezet sikerre, akkor lépni.
2. “Kilakoltatás“
Tulajdonosként elszállítathatod a bútorozottan kiadott lakásból az ingóságaidat máshová - ehhez senkinek nem kell külön meghatalmazást kérnie. (Erről jó, ha készül jegyzőkönyv is.) Ezt a módszert leginkább akkor tudod véghezvinni, ha a bérlő épp dolgozik.
Sok esetben már ez a két dolog is elegendő ahhoz, hogy a kellemetlen albérlő magától is kiköltözzön, és ne keserítse tovább az életedet. Azonban mindenképp tanácsosabb ügyvédhez fordulni, illetve jogi útra terelni a nézeteltérést még akkor is, ha esetleg ez többletköltséggel járna.