MINDEN, AMIT A NAPELEMRŐL ÉS AZ ELEKTROMOS FŰTÉSRŐL TUDNI ÉRDEMES
Az egyik legfontosabb szempont: a szigetelés
Ahhoz, hogy az elektromos fűtés gazdaságos legyen, szükség van jó hőszigetelésre. Tehát amennyiben csak egy sima, 30-as, netán 35-ös tégla falazatod van, érdemes először szigetelni, és csak ezután nekilátni az elektromos fűtésrendszer kiépítésének.
Az egyik legnépszerűbb szigetelő a polisztirol, de gyakran használnak erre a célra lépésálló kőzetgyapotot is. És hogy milyen szélességben érdemes szigetelni? Nézzünk is egy példát.
Amennyiben például a ház falazata B-30-as tégla, úgy egy 15 centiméteres szigeteléssel már 84%-kal kevesebb lehet a falon át távozó hőveszteség.
Egy 25 centiméteres szigeteléssel pedig a ház megfelel a passzívház követelményeknek is. Elektromos fűtés esetén, ha szeretnéd nullára kihozni a villanyszámlát, akkor érdemes 25 centiméteres homlokzati szigetelést választani.
Miután a ház külső szigetelése megtörtént, jöhet az elektromos rendszer kiépítése.
Hálózatbővítés
Felújítás esetén szinte biztos, hogy szükség lesz az elektromos hálózat bővítésére, amit regisztrált szakembereknek kell elvégezni. Ez a bővítés egyet jelent az amperszám növelésével.
Milyen elektromos fűtési módot válassz?
Ebből a szempontból többféle különböző opció közül választhatsz:
- hőszivattyú
- padlófűtés
- radiátor
- inverteres klíma
- infrapanel
- illetve elektromos kazán.
#1 Hőszivattyú
A hőszivattyú azon az elven működik, mint a hűtőszekrény; csak épp fordítva. Ugyanis a levegőből és a talajból vonja el a hőt, amit aztán a lakás belsejébe juttat.
Előnyei:
- Nyáron hűt, télen fűt
- Környezetbarát technológia
Hátrányai:
- Relatíve drága a telepítés költsége
- Bizonyos esetekben engedélyköteles
- Áramszünet esetén nem működik
#2 Padlófűtés
Elektromos padlófűtés esetén a járólap alá ún. infraszőnyegeket helyeznek el.
Előnyei:
- Relatíve olcsó a kiépítése
- Nagyon gyorsan telepíthetőek
- Kicsi a meghibásodás lehetősége
- Egyszerűen kezelhető
- A járólap a kikapcsolás után is tartja a hőt
Hátránya:
- Megfelelő burkolat szükséges hozzá
#3 Radiátor
Az elektromos radiátorban samot hőtárolós mag található, így lekapcsolás után is tartja a hőt.
Előnyei:
- Egyedi szabályzás
- Nagy teljesítményű készülék is kapható
Hátrányai:
- Drága
- Nem kifejezetten esztétikus
#4 Inverteres klíma
Az inverteres klíma mindenki által jól ismert, hiszen télen fűti, nyáron hűti a lakást. Kiválóan kombinálható a napelemmel, így (szinte) nulla energiaigénnyel fűthetjük-hűthetjük a lakást.
Előnyei:
- Gyorsan telepíthető
- Páramentes megoldást biztosít
- Könnyen szabályozható
Hátrányai:
- Sokaknál allergiás reakciót, száraz szemet, száraz köhögést és asztmatikus tüneteket okozhat
- Nehéz szakembert találni a telepítéshez/javításhoz
#5 Infrapanel
Az infrapanel igazi sláger az újépítésű otthonoknál, és egyre több lakás felújító is ezt a megoldást választja.
Előnyei:
- Gazdaságos
- Dizájnos kivitelezésű
- Nagy teljesítményben is kapható
- Kicsi a meghibásodás lehetősége
Hátrányai:
- Némelyik modell kerreg, kattog - így szigetelni kell
- Figyelni kell, hová helyezzük
- Nem használható fürdőszobában, nem bírja jól a nedvességet
#6 Elektromos kazán
Az elektromos kazán elektromos áram segítségével fűti fel a rendszerben található folyadékot.
Előnyei:
- Gyors telepítés
- Alacsony beruházási költség
Hátrányai:
- Nem túlságosan környezetbarát, mivel sok energiát fogyaszt
Mennyibe kerül?
Általánosságban elmondhatjuk, hogy két választási lehetőséged van: már a beruházás kezdetén mélyen a zsebedbe nyúlsz, és később megkíméled magad a magasabb költségektől; vagy kevesebbet szánsz a beruházásra, és vállalod, hogy később többet kell fizetned.
A kezdeti beruházás - főleg szigeteléssel, és hálózatbővítéssel együtt - több millió forintos kezdő költséget jelent, amihez még hozzájön a napelem telepítésének ára is. És hogy ez mennyibe kerül? Nézzünk ismét egy általános (erősen csak tájékoztató jellegű) példát.
Általánosságban elmondható, hogy egy havi 15.000 forintos villanyszámlát 3 kW-os teljesítményű rendszerrel lehet lenullázni. Ennek kulcsrakész kivitelezése nagyságrendileg 2 millió forintba kerül.
Azonban az elektromos fűtés ezt az energiaigényt jelentősen növelheti, és sokkal inkább egy 30-40 ezer forintos havi költséggel érdemes kalkulálni. Ezt körülbelül egy 3-3,5 millió forintba kerülő rendszerrel tudjuk nullára redukálni.
Melyiket érdemes választani?
Meglévő keringető rendszer esetén, ha vállaljuk az egyszeri, nagyobb, kb. 1,5 millió forintos kezdeti beruházást, akkor jó ötlet lehet a hőszivattyú telepítése, napelemmel kombinálva. Ez összesen körülbelül egy 4-5 millió forintos kiadást jelent.
Ha nincs keringető rendszer, és nem szeretnénk szétrobbantani a falakat, akkor javasolt az elektromos fűtőszőnyeg, vagy az infrapanel választása. Ezek ugyanis költséghatékonyak, esztétikusak és akár egy-két évtizedig is kitartanak, mivel szinte nincs bennük meghibásodásra hajlamos alkatrész.
Ebben az esetben a napelemes rendszerrel együtt szintén érdemes kalkulálni egy kezdeti nagyobb, 3,5 millió forintos beruházással. Az ár persze nagyban függ attól, hogy milyen márkájú napelemet választunk, mekkorák a helyiségek, és mekkora az ingatlan alapterülete.
Milyen támogatások érhetők el napelemes rendszer telepítésére?
A napelemes rendszer telepítésére és az elektromos korszerűsítésre kiváló választás a felújítási támogatás, amivel a költségek 50%-a visszaigényelhető. Így egy 4 millió forintos rendszer "mindössze" csak 2 millió forintba kerül.
A másik jó megoldás a szabad felhasználású Babaváró hitel, amit akár erre a célra is fordíthatunk. Ezt a nagyobb beruházást pedig később megköszönjük magunknak, hiszen 0 rezsit kell fizetnünk, ami jelentős anyagi könnyebbséget ad - ráadásul a növekvő gázárak miatt sem kell aggódnunk.
Felhasznált források:
https://www.eon.hu/hu/blog/otthon-kenyelme/legjobb-futesi-rendszerek.html
https://www.villanyt-szerel.hu/elektromos-halozat-bovitese-az-amperszam-novelesevel/
https://orszagos-tanusito-kozpont.hu/blog/milyen-vastagon-hoszigeteljunk